Dublinban, 1864-ben rendeztek először nyilvános díjugratóversenyt, melynek célja a vadászlovak alkalmasságának vizsgálata volt. A verseny egy magasugró és egy távolugró versenyszám megrendezéséből állt, s ez jelentette a modern, mai lovassport kezdetét is.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.
Díjlovaglás

A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A díjlovagló versenyek a nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben zajlanak, ahová a ló kiképzési fokának megfelelően, meghatározott feladatokat írnak ki.
A díjlovaglás leglátványosabb formája az úgynevezett Zenés Kűr, ahol a zenével összhangban mutatják be csodálatos gyakorlataikat lovaikkal a lovasok.
Távlovaglás

A 19. század végén a katonaság rendezett hosszabb távon távlovagló versenyeket. A Bécs-Berlin között 1892-ben megrendezett távlovagló verseny a magyar lovak átütő sikerét hozta. Mivel sok ló nem élte túl a megpróbáltatásokat, ma már igen szigorú szabályok mellett rendezik meg a távlovagló versenyeket. A Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban hivatalos szakágává nyilvánította a távlovaglást.
A speciálisan erre a célra tenyésztett és felkészített lovakon a versenyzők különböző távokon (30-120 km) indulhatnak. A pálya előre meghatározott útvonalon halad, s változatos terepviszonyokkal rendelkezik.
Western lovaglás

Fogathajtó verseny
Ezután következik a versenyszabályok ismertetése, és megtörténik a sorsolás. A sorsolás után minden versenyzővel megismertetik a pályát, amit először gyalogosan bejárhatnak. Ezt többször is megtehetik, belátásuk szerint, de a versenypályát fogattal kipróbálni nem lehet. Erre van külön egy gyakorlópálya biztosítva, ahol 1-2 akadály van felállítva és itt a fogattal is van lehetőség egy kis gyakorlásra a verseny megkezdése előtt.A pályán felállított sejbák, (műanyagból készült bóják és a tetején egy labda van) között kell a versenyzőknek lovas fogattal manőverezni, úgy hogy a labdák a helyükön maradjanak. Minden labda leverése 5 hibapontot jelent. A versenyben az idő is számít, így azonos hibapont mellett a rövidebb idő alatt teljesítő versenyző a nyertes.A versenyt egy versenybíró felügyeli aki az időt is méri.
A verseny befejezése után megkezdődik az eredményhirdetés, aminek keretében az első három helyezett átveheti a névre szóló oklevelet és ajándékot.
A verseny befejezése után megkezdődik az eredményhirdetés, aminek keretében az első három helyezett átveheti a névre szóló oklevelet és ajándékot.

Lovaspolo
A póló kezdetei, mint minden nagyszerű dologé, az idők homályába vesznek, de az bizonyos, hogy már időszámításunk előtt évszázadokkal játszották Perzsiában, ahonnan elterjedt egész Ázsiaba, főként Tibetbe, Indiába, Kínába és Japánba.
A pólót az Indiában állomásozó angol tisztek fedezték fel a modern kor számára 1850 körül. Első klubjukat 1869-ben alakították Angliában.
Innen kezdve a póló világszerte hódít, legtöbben Argentínában, az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Ausztráliában, Mexikóban és Indiában játszák.
Európában századunk eleje óta ismert és népszerű, a II. Világháborút megelőzően (pl.: az 1936-os berlini olimpia műsorán is szerepelt, ahol a magyar csapat kitűnő eredményt ért el) egész Európában és Magyarországon is rengetegen űzték.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a póló ma világszerte reneszánszát éli.

A póló kezdetei, mint minden nagyszerű dologé, az idők homályába vesznek, de az bizonyos, hogy már időszámításunk előtt évszázadokkal játszották Perzsiában, ahonnan elterjedt egész Ázsiaba, főként Tibetbe, Indiába, Kínába és Japánba.
A pólót az Indiában állomásozó angol tisztek fedezték fel a modern kor számára 1850 körül. Első klubjukat 1869-ben alakították Angliában.
Innen kezdve a póló világszerte hódít, legtöbben Argentínában, az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Ausztráliában, Mexikóban és Indiában játszák.
Európában századunk eleje óta ismert és népszerű, a II. Világháborút megelőzően (pl.: az 1936-os berlini olimpia műsorán is szerepelt, ahol a magyar csapat kitűnő eredményt ért el) egész Európában és Magyarországon is rengetegen űzték.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a póló ma világszerte reneszánszát éli.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
nekem teccik ez az oldal nagyon jó én is nagyonb szeretel lovagolni,voltam már távlovagláson is. :)
Mezofeny
(Petra, 2009.11.24 20:21)A legjobb a dujugratas.....en is par honapja kezdtem el ezt a sportot.....eleg jol megy mar de ugy erzem van meg mit tanulni......aki meg a dijugratasban tevekenykedik az jelentkezen.....(petra825@yahoo.com)
rózsa utca 9
(Brasnyó Virág, 2009.01.31 14:18)
Ez tényleg igaz.
Na ki vele!
HONNAN SZERZED EZEKET A JÓ CUCCOKAT??????????????
paks
(andika, 2014.04.16 16:02)